Hő-Terv Épületgépészet, gázvezeték szerelés, fűtésszerelés

Google Custom Search

Gázvezeték szerelés, fűtésszerelés

Ha gázkészüléket kell cserélni,előtte át kell vizsgálni a gázvezetéket. Ez fontos, mivel egy engedélyköteles rendszerhez MEO nyomáspróbára van szükség. Meg kell felelnie a Gázművek előírásainak, különben lezárnák a gázórát. Mielőtt gázkészüléket cserélnek, át kell nézetni az összes gázvezetéket.

Ahol található gázfogyasztó, azt feltétlen be kell mutatni. Ahol szabálytalanságot fedeznek fel, ott tilos elkezdeni bármilyen tevékenységet. A legtöbb esetben csak a teljes fogyasztói gázvezeték csere esetén adják meg az engedélyt a készülékcserére. Ennek persze meg van az oka, hiszen a régi budapesti lakásokban menetes kötésekkel szerelték fel a gázvezetéket, ami már nem felel meg a szigorú előírásoknak.

A régebbi városi épületekbe vezetett gáznak nedvességtartalma volt, amit kenderrel szereltek fel. Amit ma használnak földgázt, semmilyen nedvességet nem sem tartalmaz, ezért a tömítések ki vannak száradva és szivárgósak. Ma már pentán álló tömítőanyagot használnak. Abban az esetben, ha a gázvezeték hegesztve van, akkor nem kell annyira aggódni az előbb említett problémák miatt.

Néhány szó a gáztűzhelyekről

A gáztűzhelyek választéka már igen bő. Már alig találni olyan nagy áruházat, amely nem árusít ilyen készüléket. Ahogyan a technika fejlődik, úgy fejlődnek a tűzhelyek is. Ennek kapcsán egyre több elektronika is bekerül a gépekbe, ezért egyre több szaktudást igényelnek a készülékek. A készülékek csak a márkaszervizek tudják helyrehozni az alkatrészek pótlása miatt.

Emiatt a gázkészülék kiválasztása nem könnyű döntés. A komfortos készülékek felül gázzal üzemelnek, az alsó résznél pedig villannyal. Itt már kihagyhatatlan betartani a gázvédelmi előírásokat és az érintésvédelmi szabályokat.

A konvektorok

Nagyon jól kiegészítik a központi fűtés gyengeségeit, mert nem célszerű elvezetni a központi csöveit. Hatalmas előnye a rendszernek, hogy könnyű beindítani és azonnal üzemkész állapotba lehet állítani. Nagyon gyorsan tud hőt leadni, így hamar bemelegszik a szoba. Konvektorcserét tervezni nem jár fejfájással, ugyanis azonos teljesítmény mellett nem kell külön engedélyt kérni. Ha azonban áthelyezni kívánja valaki, akkor gázterv nélkül nem hajtják végre. Van aki jobban szerei a központi fűtést, azt is meg lehet oldani, viszont kell a kéményseprő szakvéleménye és át kell alakítani a fűtésrendszert.

Épületgépészet

Az épületgépészet feladata megoldani az épület komfortérzetét a használók kényelme érdekében. Ki kell alakítani az ivóvizet, szennyvíz-vezetést, a hőmérséklet-szabályozást és persze a levegőt.

Ha egy mondattal szeretnénk bemutatni, mi az épületgépészet, akkor azt mondanánk nagy vonalakban, hogy az épületen belüli csőhálózatokkal és ezek szerelvényeivel és a hozzájuk rendelt készülékekkel foglalkozik.

Az épületgépészet területei:

fűtéstechnika

gázellátás

vízellátás

légtechnika

klímatechnika

Légtechnikáról általában

Ezt a komfortos rendszert nem csak szagok elszívására szokták használni, hanem ablakkal nem rendelkező helységek levegő ellátása vagy a légszennyezés kezelésére. A leggyakoribb a szellőzés-légfűtés megrendelés.

Két -féle rendszer közül lehet választani: szabad áramlású és kényszeráramlású.

A gravitációs technológia úgy működik, hogy a hőmérséklet változik, így felhajtóerő keletkezik, ebből nyomáskülönbség alakul ki a közegben és így megindul az áramlás. Az ipari csarnokok szoktak ilyen technológiát alkalmazni. A gravitációs áramoltatásnak is persze vannak korlátai, ezt ventilátorokkal oldják meg. A szellőzőknek ez az alapja, a friss levegőt be kell juttatni, a használtat pedig kiszállítani. Mielőtt eljut hozzánk a friss levegő, bizonyos szűrést is végez a rendszer. Ez lehet léghevítéssel, léghűtéssel, nedvesítéssel, légszárítással, sőt van ahol sterilizálják a levegőt. Még a légtechnika kialakulása kezdetén ez falba épített légkezelők végezték, ma már légkezelő szekrények tisztítják a levegőt.

Fűtéstechnika

A napkollektor

A napkollektor az ember nagyszerű találmánya. Mi sem egyszerűbb, mint összegyűjteni a nap természetes sugarait és azt megfelelően hasznosítani úgy, hogy a befektetés egy ingyen környezetbarát energiát termeljen nekünk a háztartásba. Nagyon jól kiegészíti a fűtés és/vagy vízmelegítés hőenergiát. A napkollektort össze szokták téveszteni a napelemmel,amely a nap sugarait elektromos árammá alakítja.

A napkollektornak két változata használatos. Az egyik levegőt használ a másik folyadékot. A kollektor panelt felmelegíti a nap és a nyert hőt csőkígyó szállítja el a megfelelő helyre. A szállítást a legtöbb esetben hőszivattyúval végzik. A csőkígyó külső felületén hőszigetelőt alkalmaznak. Ennek lényege, hogy jobban megőrizze a hőt szállításkor vagy ne égjen át.

Jó esetben 1 kW napsugár ér egy m2-nyi területet.

A hőszivattyú

Hát ez már nem mindenki számára ismert rendszer, a megértéséhez türelmesen kell elolvasni a cikket. A szerkezet egyszerűen elmesélve a hőcserélőkön át szívja be illetve adja az energiát, de nem éghető és mérgező anyagot nem szivárogtat a környezetbe. Ez a hőcserélő eszköz szétválassza a közegeket egy-egy oldalán és átviszi az hőt az otthonunkba. A két közeget egy egyszerű, vékony fémlap zárja el egymástól. A fémet jól ismerjük, jó hővezető anyag. A fémfal akkor tud hatékonyan működni, ha nagy felületet alakítunk ki számára. A közeg lehet folyadék és lehet légnemű anyag is vagyis gáz.

A hőszivattyú körét kell elválasztani a hőelszívó környezettől és a fűtési környezettől is. Az energia termelésében jelen lévő anyagok között nem csak nyomás hanem anyag differencia is található. Egy gáz bar-os nyomása 2-30-ig is mozoghat, közben a fűtés bar 1,5 körül inog. A hőszivattyú hőelnyerő oldala lehet csupán légköri nyomás alatt is, miközben nyeri ki az energiát a közegből. Ha jobban belegondolunk, „csupán” légsűrítővel van dolgunk. A motorját olajjal lehet ápolgatni.

Vízellátás

A XX. század első évtizedeiben megindult végre több városban a vezetékes vízszállító rendszerek kiépítése. Az iparosodás és a városiasodás miatt egyre nagyobb igény lett a rendszerre. A leginkább a nagy ipari városokban kellett kiépíteni. Rengeteg vízművet állítottak lakó-, és ipartelepek mellé. Aztán kezdték az akkori elavult vízművek modernizálását és felújítását. Kezdtek elválni a technikák, különböző módszerek alakultak ki a friss víz szállítási-rendszerek kiépítésére. A két nagy folyónk mellett könnyebb volt a felszíni vizet hasznosítani a közeli városoknak. Ahol nem található felszíni víz, ott a vizet kavicsteraszok és kb. : 100 méter mélyen lévő víztartó réteg vizét hasznosítják, de van ahol a karsztforrásból nyerik ki a vizet.

Néhány szó a központi fűtésről

A központi fűtéseknél olyan rendszer működik, hogy az energiahordozót egy központi helyen kazánházban tüzelik el. Ezt az előállított energiát egy közvetítő közeg alkalmazásával juttatják el a hőleadókhoz, magyarul a radiátorokhoz. Ez a fűtőenergia folyékony vagy gőz formában jut el a felhasználókhoz.

Ami fontos a központi fűtés megvalósításához:

• a tüzelőberendezések,

• a csővezeték-hálózatok, elzáró és szabályozó szerelvények,

• a biztonsági berendezések,

• a hőleadók.

A melegvíz-fűtéseket osztályozni is szokták, úgy mint:

• az energiahordozók,

• a keringetés módja,

• a hőleadás típusa,

• a csővezetékek kialakítása, elrendezése,

• a fűtőberendezések kiterjedtsége.

                                                                         Épületgépészet Hírek:

 A 19/2009. (I. 30.) kormányrendelet szerint kötelező a GMBSZ!

A rendelet az 1. sz. mellékletben intézkedik, többek között az alábbiakról:

„13.§. A csatlakozóvezeték és felhasználói berendezés létesítési és bővítési munkáinak tervezéséről és kivitelezéséről az ingatlantulajdonos köteles gondoskodni....
15.§. (1) A földgázelosztó a kiviteli terven kizárólag a csatlakozóvezeték és felhasználói berendezés létesítéséhez szükséges műszaki-biztonsági követelményeinek meglétét és a GMBSZ előírásainak betartását köteles ellenőrizni, amelyet a tervnek részletesen tartalmaznia kell.”

A rendelet és a fenti hivatkozott része 2009. július 1-től hatályos.

                                        -------------------------------------------------------------------------
 

Gázvezeték szerelés és gázellátás alapismeretek

A civilizáció gyors fejlődése fokozódó ütemben növeli az emberiség igényét a természetes energiahordozók mennyiségével és minőségével szemben. Az előállítás vagy feltárás körülményei - a felhasználási helyig való elszállítás - az eltüzelés módja, eszközei, hatásfoka és nem utolsósorban a fajlagos meleg fejlesztő képessége (fűtőértéke) határozottan az első helyet biztosítja a különféle természetes és mes­terséges éghető gázoknak.

Különösen jelentős a háztartási gázkészülékek előnye a kedvező üzemeltetési viszonyok miatt a szilárd tüzelőanyagokkal szemben, amelyeknek átlagos hatásfoka a 8-14% körül van, míg a gáztüzelésű háztartási berendezések a könnyű szabá­lyozhatóság és kezelhetőség mellett legalább 60-85% hatásfokkal hasznosítják a bennük rejlő hőenergiát. Figyelembe véve továbbá a gáztermelés vagy a gázgyártás 80%-os hatásfokát, az összhatásfok átlagosan 50%, vagyis legalább ötszöröse a közvetlen széntüzelésnek. Ez indokolja a gázgyártás és a gázvezeték hálózat fej­lesztésének elsőrendű fontosságát az országos energiagazdálkodás szempontjából. Előnyt jelentenek még az egyéb energiatermelő beruházásokkal szemben a vi­szonylag kis beruházási költségek és a gázgyártás technológiájának egyszerűségéből következő nagyfokú üzembiztonság is.

Gázvezeték szerelés

A természetes földgázkincs feltárásának meggyorsulásával világszerte növek­szik a lakások fűtésének, sőt a központi fűtésű épületek kazánházainak is a gáz­tüzelésre való átszerelése, aminek szép példáit láthatjuk pl. Buda­pest belső városrészeinek újabb fűtési terveiben.

A gázszerelés tehát a szerelőipar egyre fontosabb ágává válik. A nagyipari különleges gázvezetékek és a távvezetékek, nagynyomású vezetékek szerelése szakosított vállalatok profiljába tartozik.

Igen jelentős munkaterület marad azonban a közterületen belüli, tehát a telken vagy épületen belüli vezetékek és ezzel együtt a fogyasztó berendezések szerelésének munkájával a szerelőipar részére, amelynek szakszerű ellátása és megszervezése maga is nagy, speciálisan képzett és különleges tapasztalatú szak­embergárdát igényel. Gázvezeték szerelés -en egyébként nem csupán a háztartási és ipari célokat szolgáló, világítógázzal vagy földgázzal kapcsolatos csővezeték és fogyasztó berendezések szerelési munkáit értjük. Ide tartozik még az iparban előforduló más, légnemű halmazállapotú anyagokat szállító ún. technológiai csővezetékek szerelése is. Ilyenek pl. a különböző légvezetékek (préslég, vákuum), a hűtővezetékek szerelése vagy a különféle technológiai gázok (pl.: disszugáz, oxigén, hidrogén, széndioxid, nitrogén stb.) csőhálózatának elkészítése.

                        --------------------------------------------------------------------

Fűtésszerelés - GMBSZ aktuális rendelkezése

Hogyan végezhető a fűtésszerelés? Fűtési eszközök elhelyezési feltételei:

4.2.4.3.Központi fűtési fali és álló kazánok, vízmelegítők, gázüzemű léghevítők további elhelyezési feltételei

1.Vizes berendezés (pl. kád, mosogató) fölé, vagy annak környezetében a vonatkozó szabványok szerinti villamos védettségű gázfogyasztó készülék szerelhető.
2.Kád felett telepített kazán, vagy vízmelegítő csak a kád lefolyó felőli oldalánál helyezhető el. Sarokkád esetén a készülék lehetőleg a vízcsap telep felett helyezkedjék el.
3. Olyan gázkészülék, amelynek villamos hálózati csatlakozása van csak abban az esetben szerelhető kád fölé, kádhoz, zuhanyzóhoz 60 cm-nél kisebb vízszintes távolságban, ha a villamos részeinek IP védettsége a vonatkozó szabványok szerinti 0. sávban IPX7, az 1. és 2. sávban IPX4, amennyiben a készülék gyártója ezt dokumentálja. Tisztítási célból vízsugárnak kitett villamos szerkezetek (pl. közfürdőkben) védettségi fokozata legalább IPX5 legyen. A fürdőkádat vagy zuhanyt tartalmazó helyiségben minden áramkört egy vagy több, legfeljebb 30 [mA] névleges kioldóáramú áram-védőkapcsolóval (RCD-vel) kell védeni.
4. A gázfogyasztó készülékek fülkében, vagy szekrényben a gyártóműi előírásoknak megfelelően helyezhetők el. Tömör, nem hálóval vagy ráccsal kialakított ajtószerkezet esetén a fülkére, vagy szekrényre legalább egyenként 400 [cm2] szabad felületű alsó-felső szellőzőnyílást kell készíteni.
 

Minden jog fenntartva 2009, Hő-terv Kft.épületgépészet szakszótár

Mobil: +36 20 923 3600, Email: hoterv@freemail.hu, fűtésszerelés

-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------